60 Napos Időjárás Előrejelzés Kaposvár
Reggel 8 órakor az időmérleg alapján az látszik, hogy a válaszadók 20 százaléka házimunkát végez, 18 százaléka fizetett munkát végez, a megkérdezettek 16 százaléka reggelizik, 7 százalék éppen utazik, 12 százalék pedig még alszik. Reggel 10-kor az időmérleg szerint a megkérdezettek 22 százaléka dolgozik, 28 százaléka házimunkát végez, 3 százalék még mindig alszik, 5 százalék tévét néz, a megkérdezettek 5 százaléka pedig vásárol. Nagyon sok időt töltünk házimunkával Forrás: KSH Délután kettőkor ugyanannyian töltik a szabadidejüket, mint amennyien dolgoznak, 20-20 százalékon áll mindkettő, 7 százaléka a megkérdezetteknek alszik, 9 százalék pedig utazik. Délután hatkor a válaszadók 5 százaléka még mindig dolgozik, 7 százalék utazik, 18 százaléka tévét nézett. Este 8-kor már a megkérdezettek 50 százaléka ült a tévé előtt, 1 százaléka sportolt, 10 százaléka evett, 5 százaléka pedig valamilyen házimunkát végzett. Este 10-kor a megkérdezettek 54 százaléka aludt, 23 százalék pedig tévét nézett.
Jelentősen csökkent azon külföldiek aránya (18 százalék), akik legalább egy éjszakát eltöltöttek hazánkban, ez az arány 2019 I. negyedévében még 27 százalék volt. A több napra látogatók 41 százaléka magánjelleggel, 29 százaléka üzleti és üzletelési céllal, 30 százaléka munkavégzés miatt érkezett hazánkba. Jelentősen lecsökkent a külföldi utazások, illetve a beutazó külföldiek száma az év első negyedévében - illusztráció Forrás: U. A. /Baranyi Róbert/Budapest Airport/Facebook Az előző év azonos időszakához képest a fő küldő országok közül a többnapos utazások száma Ausztriából csökkent a legkevésbé (40 százalékkal), a többi ország esetében ez 60 százalék feletti volt. A beutazók Magyarországon eltöltött ideje 47 százalékkal, 11, 6 millió napra csökkent, a visszaesés 2019 I. negyedévének adatához mérten még nagyobb, 55 százalékos volt. A több napra érkezők egy utazás alkalmával átlagosan 8, 2 napot töltöttek hazánkban, lényegesen többet, mint az elmúlt évek I. negyedéveiben. A hozzánk látogató külföldiek 2021 I. negyedévében folyó áron 164 milliárd forintot költöttek, az egy évvel korábbinál 56, a 2019. negyedévinél 59 százalékkal kevesebbet.
Az szja 1+1% felajánlása az adófizetőnek nem kerül semmibe, a kedvezményezettek részére értékük azonban felbecsülhetetlen. Amennyiben az adófizető állampolgár nem rendelkezik az egy százalék felajánlásáról, úgy az összeg az állam pénztárában kerül, mint befizetett adó.
A koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzet miatt fokozott figyelmet kapnak a megtakarítások. Ezen a téren óriásiak a különbségek, vagyis a megkérdezettek igencsak eltérően látják azt, hogy mekkora anyagi puffer kellene a biztonságos, nyugodt életükhöz. Történelmi csúcsra, 68 ezer milliárd forint fölé emelkedett tavaly a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, ami 11 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarítások nettó összege közben 2021 első negyedévére meghaladta az 56 ezer 600 milliárd forintot, azaz egy év alatt 6000 milliárd forintot spóroltak meg az emberek. A múlt év második felében és a 2021 első negyedévben a meghatározó trend a lakossági vagyonváltozásban a "kényszermegtakarítás" motívuma volt, mivel korlátozottak voltak a lehetőségek a szokásos fogyasztási szint fenntartására, így kényszerűen is gyorsabban nő a háztartási vagyon. A készpénz továbbra is megállíthatatlanul növekszik. MIndezek apropóján a megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból kiderült, hogy az emberek 10 százaléka 500 ezer forint alatti tartalékot tart szükségesnek.
Arra is lehetőség van, hogy egy kedvezményezettet, például csak egy egyházat vagy civil szervezetet válasszon. Ha azonban nem rendelkezik, pénze a NAV-hoz kerül, és később az állam dönt annak sorsáról. Sokan azért nem rendelkeznek adójuk 1+1%-áról, mert túl kicsinek találják a felajánlható összeget. Érdemes azonban tudni, hogy az adó 1% átlagos összege nagyjából 4000 Ft. Ám, ha belegondolunk, hogy évente több mint 4 millió adófizető magánszemély rendelkezhet 0 forintnál magasabb összegről, akkor összeadva ez jelentős támogatást jelenhet a civil szervezeteknek és egyházaknak. Nem is véletlen, hogy számos civil szervezet fedezi részben vagy teljes egészben 1%-os támogatásokból működését. Fontos tudni, hogy a magánszemély is jogosult lehet a rendelkezésre, akinek a bevallásában fizetendő adója 0 forint (például adókedvezmények miatt). Egyházak részére még ebben az esetben is érdemes rendelkezni, ugyanis azok – az 1%-on felül – a kiegészítő támogatást a felajánlást tevő magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján kapják, ezáltal még a 0 forintos rendelkezés is növeli az adott egyháznak juttatott állami támogatás mértékét.
"A savanyú talajok csapdája – kalciumpótlás és ami mögötte van" címmel tartott online workshopot a Phylazonit Kft., mely során a talaj kémhatásának optimalizálása kapcsán szerezhettek az érdeklődők mélyebb ismereteket, illetve a megfelelő növénytápláláshoz kaptak szakszerű megoldást. A rendezvény elején Vajda Péter, Phylazonit Kft., ügyvezető bemutatta a céget Elmondta, hogy az éghajlatváltozás fontos befolyásoló tényező globálisan, így szűkebb területen, hazánkban is. A kitettséget csökkenteni kell, ezért foglalkozni kell a termőtalajjal, a tápanyag-utánpótlással, a korszerű technológiákkal, melyekkel a klímaváltozás szélsőséges hatásaival szemben fel lehet lépni a termelékenység érdekében. A termés hálálja meg, ha foglalkozunk a termőtalaj kémhatásának optimalizálásával (Fotó: Barna Ferenc) A cég tevékenységi köre az alábbi termékekre és szolgáltatásokra terjed ki: talajjavító baktériumkészítményeket állít elő és forgalmaz; kalcium-utánpótlásra kínál hatékony megoldásokat; talajvizsgálatokat hajtanak végre (mintavétel, vizsgálat és szaktanácsadás); tápanyag-utánpótlási terv készítését vállalják; növénykondicionálás, lombtrágyázás kapcsán széles termékportfólióval rendelkeznek.
A megtakarítók körében továbbra is az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb, az elmúlt évben elért 10%-os átlag reálhozam mellett 9%-kal bővültek a munkáltatói és 26%-kal az egyéni befizetések. A kor előrehaladtával emelkedik a pénztári tagok által átlagosan befizetett összeg, a harmincasok átlagosan havi 3600 forinttal indítják el a nyugdíjcélú megtakarításaikat, a hatvan körüliek átlagosan havi 7300 forintot tesznek félre. "Az önkéntes pénztári ágazat túlélte a gazdasági-pénzügyi válság és a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változások miatti bizalomvesztés okozta sokkot, mostanra stabilizálódott és jelentős fejlődés előtt áll. A nyugdíjhelyzet most viszonylag jó, a nyugdíjkassza nagyjából egyensúlyban van. A jövőt illetően azonban borúlátóak az elemzések, 2030-2040-re a felosztó-kirovó rendszer jelentős romlásával számolnak a járulékfizetők számának szignifikáns csökkenése, valamint a nyugdíjasok számának emelkedése miatt. Úgy kalkulálnak, hogy 2030-ra helyettesítési ráta le fog esni 50%-ra, majd 10 év múlva 30%-ra" – fejtette ki Hardy Ilona, a Pénztárszövetség elnökségének tagja a felmérés eredményeinek ismertetésekor.