60 Napos Időjárás Előrejelzés Kaposvár
Megalakult a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, melynek elnöke Vorosilov marsall lett. Az ország további sorsát a szovjetek határozták meg. A kormány eleget tett a SZEB minden kívánságának. Törvényt hoztak a háborús bűnösök felelősségre vonásáról, akiknek felkutatását a Politikai Rendészeti Osztály végezte. Megalakultak a népbíróságok, melyek a háborús bűnösök felett ítélkeztek. A 477 halálos ítéletből 189-et végre is hajtottak. Kivégezték Magyarország egykori miniszterelnökeit, Szálasi Ferencet, Sztójay Dömét, Bárdossy Lászlót és Imrédy Bélát is. Az elítéltek közé már nemcsak háborús bűnösök is bekerülhettek. 1945 márciusában megtörtént a földosztás, megszűnt a nagybirtokrendszer. Új választójogi törvény született. Minden 20. évét betöltött magyar állampolgár szavazati jogot kapott, de a volt fasiszta szervezetek vezetőit, és a hazai németek nagy részét kizárták abból. A november 4-én tartott országgyűlési választáson a Független Kisgazdapárt 57%-os győzelmet aratott, de szovjet utasításra mégis koalíciós kormány alakult.
Csehszlovákia szorgalmazta a lakosságcsere-egyezmény aláírását. A lakosságcsere-egyezmény alapján önként jelentkező magyarországi szlovákok helyett csehszlovákiai magyarok települtek át. Ez csehszlovák szempontból nem hozta meg a várt eredményt, ezért a kassai kormányprogram alapján, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva a csehszlovákiai magyarokat vagy megfosztották állampolgári jogaiktól, vagy reszlovakizálniuk kellett. A II. világháborút lezáró békét 1947. február 10-én írta alá Magyarország. Magyarországot 300 millió dolláros jóvátétel fizetésre kötelezték, melynek nagyobb részét a Szovjetuniónak, kisebb részét Jugoszláviának és Csehszlovákiának kellett fizetni. A szovjet csapatok Ausztria megszállására hivatkozva Magyarországon maradhattak. Így Magyarországon a szovjet befolyás nem szűnt meg, még a Marshall-tervbe való bekapcsolódásunkat is megtiltották. A szovjet erőszak egyre nyíltabbá vált, 1947. február 25-én Kovács Bélát fényes nappal rabolták el az oroszok. Nagy Ferenc miniszterelnök Svájcba emigrált.
Okostankönyv
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell a II. világháború magyar előzményeit, Magyarország II. világháborús történetét, legfontosabb politikusait. A sztálini diktatúra működését, legfontosabb gazdasági és társadalmi jellemzőit. Ha ezt a tanegységet feldolgozod, megismered Magyarország történetét 1945-48-ig, a kommunista hatalomátvétel lépéseit a kékcédulás választásokig. 1945 már régen volt. Ha belegondolsz abba, hogy az 1989-es rendszerváltozás számolta fel véglegesen azt a rendszert, amely 1945 után létrejött, talán már nem is tűnik olyan réginek. 1944 őszére a szovjet csapatok elérték Magyarországot. A német-nyilas uralom alól felszabadult terülteken a Magyar Kommunista Párt mellett újra kezdte működését a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt is. Debrecenben 1944 decemberében megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Magyarországot visszakényszerítették az 1937-es határaihoz.
Kéthly Annát előbb kizárták a Szociáldemokrata Pártból, majd bebörtönözték. Az 1947. augusztus 31-én tartott "kékcédulás választásokon" az MKP nyílt választási csalással előretört. Látszatkoalíciós kormány alakult, a kisgazda Dinnyés Lajos vezetésével. A végrehajtó hatalomban az irányítás teljes mértékben az MKP kezébe került. Dupcsik-Repárszky-Ujvári: Befejezetlen múlt 6., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003. Gyarmati György: Demokráciából a diktatúrába 1945-1956, Magyarország története 20., Kossuth Kiadó, Budapest, 2010.